  |
|
Alanyi jogon - a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; - a rendszeres szociális segélyben részesülő; - a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; - a központi szociális segélyben részesülő; - a rokkantsági járadékos; - az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; - az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Normatív alapon megállapított jogosultság Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának - az egészségbiztosító által szakhatósági állásfoglalásban elismert - költsége meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 10%-át [2007-ben 2.683 Ft], feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [2007-ben 26.830 Ft], egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át [2007-ben 40.245 Ft-ot]. Méltányossági alapon megállapított jogosultság A települési önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek mellett, méltányosságból is megállapítson közgyógyellátásra való jogosultságot. A méltányossági alapon kiállított igazolvány után azonban a települési önkormányzat a betegnek megállapított egyéni és eseti gyógyszerkeret éves összeg 30%-ának megfelelő összegű térítést fizet az Egészségbiztosítási Alap javára egy éves időtartamra. Egyedi méltányossági kérőlap Betegkérelem, nyilatkozat Tájékoztató a méltányossági kérőlapról A közgyógyellátásra való jogosultságról a lakóhely szerint illetékes jegyző dönt, a háziorvos és a megyei egészségbiztosítási pénztár közreműködésével. A közgyógyellátással kapcsolatos eljárásban az eljáró jegyző székhelye szerinti illetékes MEP vesz részt. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani, formanyomtatványon, és csatolni kell a kérelmezőnek a közgyógyellátás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényekről szóló nyilatkozatát, ezek igazolását, illetve a háziorvos igazolását a havi rendszeres gyógyító ellátásokról. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem lehet közgyógyellátási jogosultságot megállapítani, ha a közgyógyellátás iránti kérelmet előzőleg már jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig a gyógyterápiában, vagy a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és a kérelmező jövedelme sem változott. Amennyiben a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem elutasítását követő hat hónapon belül adnak be újabb kérelmet, és abban a gyógyító ellátás költségének időközbeni -a gyógyterápia vagy a gyógyszerek térítési díjának változása következtében történt - emelkedésére hivatkoznak, akkor az újabb kérelemhez mellékelni kell a háziorvos erre vonatkozó nyilatkozatát is. A háziorvosi igazolást zárt borítékban, a kérelmező nevének és TAJ-számának feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. A borítékon fel kell tüntetni a "háziorvosi igazolás közgyógyellátás igénybevételéhez" szöveget és a háziorvos nevét, bélyegzőszámát is. Alanyi jogú közgyógyellátáson alapuló kérelem esetén a kérelmező nyilatkozik arról, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt, kérelméhez nem kell csatolni a háziorvos igazolását. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekeknél a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatal hivatalból kezdeményezi a gondozás helye szerint illetékes jegyzőnél a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítását, illetve gondoskodik a háziorvosi igazolás beszerzéséről is. Ha az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú közgyógyellátásra való egyéves jogosultsága a hivatalból való megállapítást követően lejár, a közgyógyellátás iránti kérelem benyújtására a gyám lesz jogosult. A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. A jegyző megvizsgálja a közgyógyellátásra való jogosultsági feltételeket (pl. jövedelemhez kötött jogcím esetén a jövedelmet vagy alanyi jogcím esetén az annak feltételéül szolgáló ellátásra való jogosultságot), majd ezt követően szakhatósági állásfoglalásra megkeresi az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárt (a továbbiakban: MEP). A gyógyító ellátások összes költségéről és a gyógyszerkeretről az orvos által közölt betegségek kezelésére alkalmazott terápia alapján a MEP szakhatósági állásfoglalást ad ki. A szakhatósági állásfoglalás meghatározza a kérelmező esetében elismert havi rendszeres gyógyító ellátás térítési díját, külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának összegét. A MEP megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Az egészségbiztosító az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről. A betegség jellegéhez viszonyított legolcsóbb gyógyszert is tartalmazza a szakhatósági állásfoglalás, ezért azt megkapja a háziorvos is a MEP-től. A havi 6000 forint feletti gyógyszerköltséget megállapító szakhatósági állásfoglaláshoz a MEP vezetőjének ellenjegyzése is szükséges. A gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás esetén a havi költség számításánál a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár alapján számított térítési díj számít csak be a havi költségbe, nem a gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő ellátás szabad ármegállapításából származó eltérő költségek. A gyógyító ellátások költségének meghatározása a normatív és méltányossági alapon megállapított közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából lényeges, mert ezekben az esetekben a jogosultság nemcsak a jövedelemtől, hanem a gyógyító ellátásra rendszeresen fordított kiadásoktól is függ. A közgyógyellátásra jogosultsági feltételek fennállása esetén a jegyző határozatában megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot és a jogosultság kezdő időpontját, a MEP által kiadott szakhatósági vélemény alapján pedig a gyógyszerkeret összegét. A közgyógyellátásra való jogosultság egy évre állapítható meg, olymódon, hogy a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jegyzőnek a jogosultságot megállapító határozata meghozatalától számított 15. nap, vagy ha ennél későbbi időpontig érvényes az előző igazolvány, akkor annak érvényessége napjáig. A régi (2006. június 30. előtt kiállított) igazolvány esetén a közgyógyellátásra való új jogosultság kezdő időpontja a jegyző határozata meghozatalát követő 15. nap. A közgyógyellátásra jogosultságról szóló határozat ellen a megyei közigazgatási hivatal megyei szociális és gyámhivatalához lehet fellebbezni, azzal, hogy a fellebbezési eljárásban a MEP által kiadott szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi. A közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító határozatot a jegyző megküldi a MEP-nek, a közgyógyellátási igazolvány kiállítása céljából. A közgyógyellátási igazolványt egyéves időtartamra, külön kérelem nélkül - a jogosultságot megállapító határozat alapján - hivatalból állítja ki a MEP. Az igazolványt postán a jogosultság kezdő időpontjáig megküldik a betegnek, de előzetesen, a jegyzőnél lehet kérni azt is, ha a beteg az igazolványt a MEP-nél személyesen, vagy meghatalmazott útján szeretné átvenni. A háziorvos, illetve a szakorvos közgyógyellátással kapcsolatos tevékenységét a MEP ellenőrzi, és ha az ellenőrzés alapján indokoltnak tartja a közgyógyellátásra jogosult személy egyéni gyógyszerkeretének felülvizsgálatát, azt a jegyzőnél kezdeményezi. |
kezdőlap |
rólunk | mi az eb? |
kutatás | eredmények |
aktuális | galéria |
támogatások | jogszabályok |
english