vissza

Az 1959. évi IV. törvény 74. /A-F. szakaszai értelmében az ORSZÁGOS BŐR- ÉS NEMIKÓRTANI INTÉZET (1085 Budapest, Mária u. 41., képviseli Dr. Horváth Attila prof. Igazgató) mint alapító az epidermolisys bullosa elnevezésű betegségben szenvedők kezelésére és támogatására szolgáló alapítvány létesítése céljából alkotott az alábbiak szerint;

1. Az alapítvány elnevezése:
   Epidermolysis Bullosa Alapítvány.
   

2. Az alapítvány székhelye:
   1085 Budapest, Mária u. 41.
   

3. Az alapítvány alapítója:
   Országos Bőr-és Nemikórtani Intézet
   1085 Budapest, Mária u. 41.
   
   Az alapító kijelenti, hogy megszűnése esetén az alapítói jogok gyakorlására Dr. Halász György jogosult.
   

4. Az alapítvány célja, tevékenysége
   Az alapítvány az epidermolysis bullosa elnevezésű bőrbetegséggel kapcsolatos ismeretterjesztést végez, megszervezi a betegség diagnosztizálását, megbízás alapján szakvéleményt nyilvánít. Ennek érdekében lehetőségei szerint elősegíti laboratóriumi háttér kiépítését, fenntartását és laboratóriumi képzések (tudományos diákköri munka szervezése, továbbképzések tartása, tudományos minősítések megszerzésének támogatása-pl. PhD), valamint szakmai utak, szakmai tanfolyamok, az alapítvány dologi beruházásainak finanszírozását.
   
   Az alapítvány tevékenysége közhasznú célokra irányul, ennek alapján megfelel az 1997. évi CLVI. törvény 26 § c/1. pontjában meghatározott egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, gyógyító- egészségügyi rehabilitációs tevékenységnek, valamint a 26 § c/3. pontjában meghatározott tudományos kutató tevékenységnek.
   
   Az alapítvány a vállalkozási tevékenységet nem tekinti fő profiljának, azonban kivételes esetben vállalkozást is végezhet, de csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében és azokat nem veszélyeztetve.
   
   Az alapítvány, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.
   
   Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
   

5. Az alapítvány induló vagyona
   A Soros Alapítvány (1525. Budapest, Pf. 34.) által rendelkezésre bocsátott, és az alapító számláján elkülönített 100.000 Ft , azaz egyszázezer- forint készpénz az illetékes pénzintézet igazolása szerint.

6. Az alapítvány eszközei
   Az alapító a Ptk. 74./C./1. bek. értelmében az alapítvány működésének megkezdéséhez biztosítja az alapítvány céljainak megfelelő helyiségek, infrastruktúrák és eszközök használatát, mint vagyoni értéket. A használatba adott értékek továbbra is a használatba adó tulajdonában maradnak.
   

7. Az alapítványhoz csatlakozás
   Az alapító a jelen okiratban meghatározott feltételekkel lehetőséget biztosít bármely magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére az alapítványhoz való csatlakozásra. Csatlakozni a kuratóriumhoz intézett írásbeli szándéknyilatkozattal lehet.
   

   
   A csatlakozás feltétele, hogy a csatlakozó:
   
   1. nyilatkozzék, miszerint az alapítvány célkitűzéseit ismeri, azokat elfogadja és támogatja.
      
   2. jelölje meg az alapítvány rendelkezésére bocsátandó vagyoni támogatás mibenlétét, (pl. pénz, tőke, kamat, járadék) és a rendelkezésre bocsátás módját, további időtartamát (időleges vagy végleges).
      
   3. személyes közreműködés felajánlása esetén jelölje meg a kifejtendő tevékenység alapítványi célokhoz kapcsolódás módját.
   
   
   

   A csatlakozással esik egy tekintet alá, ha a támogató az alapítvány, illetőleg a kezelő szervezet működéséhez szükséges jobb, vagy tágabb feltételek biztosításához kíván támogatást nyújtani, (pl. rendelés céljára helyiséget, eszközöket, stb.) avagy az alapítványi célok közül csupán egy vagy néhány résztevékenységet kíván támogatni (céltámogatás).
   
   Az alapítvány kezelő szerve a megvalósult csatlakozások folytán keletkezett vagyoni hozzájárulásokról, vagyoni értékű juttatásokról nyilvántartást vezet.
   
   A csatlakozás elfogadásáról az alapítvány kuratóriuma dönt, amely döntésről a csatlakozót a kezelő szervezet a csatlakozás bejelentésétől számított 15 napon belül értesíti.
   

8. Az alapítvány kezelő szervezete: a kuratórium
   Az alapítvány kezelő szervezete kuratóriumi elnökből, képviselőkből, valamint kuratóriumi tagokból áll.
   A kuratórium tagjait és a tisztségviselőket az alapító jelöli ki.
   

9. A kuratórium hatásköre
   A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:
   

   • az alapítványi vagyon nyilvántartása, kezelése és rendeltetésének megfelelő felhasználása,
     
   • döntés az alapítvány vagyonát érintő vállalkozások, beruházások tárgyában,
     
   • döntés az alapítványhoz való csatlakozás tárgyában,
     
   • tevékenységi előirányzat, és az éves beszámoló elfogadása. A munkadíjazás rendjének megállapítása,
     
   • döntés az alapítványi pályázatok kiírása és elbírálása tárgyában.
     
   • az éves közhasznúsági jelentés elfogadása (1997. évi CLVI. törvény 19. § 3/bek.)
     

10. A kuratórium tagjai:
    Az 1959. évi IV. törv. 74/c szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az alapító a jelen okiratban a kuratórium tagjait az alábbiakban jelöli ki:
    
    Prof. Dr. Kárpáti Sarolta - elnök
    Dr. Csikós Márta - képviselő
    Dr. Becker Krisztina -tag
    Dr. Katona Mária -tag
    Tóth Mária -tag
    

11. A kuratórium működése
    A kuratórium ülését az elnök hívja össze. A meghívóban közölni kell az ülés napirendjét.
    A meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét. A meghívóhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket. A meghívót, amely tartalmazza a javasolt napirendet, ki kell függeszteni és egyidejűleg írásban is el kell juttatni a kuratóriumi tagokhoz, illetve az egyéb meghívottakhoz. Lehetőség van az írásbeli meghívó elektronikus eljuttatására is.
    Az üléseket szükség szerint, de évente legalább kétszer kell összehívni.
    Az elnök tartós akadályoztatása esetén halaszthatatlan esetben a másik képviselőnek is joga van az ülés összehívására.
    A kuratórium ülései nyilvánosak. A meghívót és a javasolt napirendet az alapítvány hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
    Az ülés akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van.
    Az ülést az elnök vezeti.
    Az ülés a napirend elfogadásával kezdődik. Napirendi pontra a kuratórium tagjai is tehetnek javaslatot.
    A kuratórium a határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Az éves beszámoló elfogadásához a kuratórium teljes létszámához viszonyított minősített többség ( legalább három fő) szükséges.
    Az a személy, akinek a javára a határozat irányul, a döntés meghozatalában nem vehet részt.
    A kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az elnök ír alá és a kuratórium egy tagja hitelesít. A jegyzőkönyvben a kuratórium határozatai pontos megfogalmazással szerepelnek és fel van tüntetve a szavazati arány.
    

12. A kuratórium döntései
    A kuratórium ülésein elfogadott határozatokról/döntésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a kezelő szerv döntésének tartalma, időpontja, és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.
    A döntéseket az érintettekkel írásban kell közölni.
    A döntéseket a hirdetőtáblán kifüggesztve közzé kell tenni.
    A működési iratokba való betekintést kívülállók részére a kuratórium elnöke lehetővé teszi. A betekintést csak akkor korlátozza vagy zárja ki, ha az sérti a személyiségi jogokat vagy az adatvédelmet.
    

13. Tájékoztatás
    Az alapítvány működésének módját a szolgáltatások igénybevételének módját, valamint az éves beszámolókat az alapítvány hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A kifüggesztett szövegeket elektronikus úton is közzé kell tenni.
    Úgyszintén az előbb említett módokon kell közzétenni (kifüggesztés, elektronikus út) a közhasznúsági jelentést is.
    Az alapítvány betegellátással kapcsolatos tevékenységéről az egészségügyi intézmények, szakrendelések tájékoztatják az érintetteket. Az egyetemi oktatással kapcsolatos szolgáltatásairól, illetve a tudományos kutatásokról az Országos Bőr és Nemikórtani Intézet és a Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, valamint más egészségügyi intézmények tájékoztatják a hallgatókat, illetve a szakmát kutató orvosokat.
    

14. Az alapítvány tisztségviselői
    A kuratórium elnöke, aki egyben az alapítvány képviselője; és az alapítvány másik képviselője.
    

15. A kuratórium elnöke
    Az alapító a kuratórium tagjai közül elnököt jelöl ki. Az elnök gondoskodik a kuratórium üléseinek szükség szerinti összehívásáról, az ülések napirendjének megállapításáról, az ülések vezetéséről és az ott keletkezett dokumentumok elkészítésének, és kezelésének megszervezéséről.
    Az elnök feladata az éves beszámoló és az éves közhasznúsági jelentés elkészítése és kifüggesztéssel történő közzététele.
    Az alapítvány alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört a kuratórium elnöke gyakorolja.
    Az alapító a jelen okiratban a kuratórium elnökeként, Dr. Kárpáti Sarolta professzort jelöli ki.
    

16. A képviselet ellátása
    Az alapítvány általános, önálló képviselői: Dr. Kárpáti Sarolta professzor, és Dr. Csikós Márta. A két képviselő az alapítványt akként jegyzi, hogy az előírt, előnyomott vagy nyomtatott alapítványi elnevezés alá nevét bármelyikük önállóan írja
    

17. Utalványozási jog gyakorlása
    Az utalványozási jogot két személy együttesen gyakorolhatja. Utalványozási joggal az alapítvány részéről legalább három személy rendelkezik. Ezek közül kettő az alapítvány két képviselője, rajtuk kívül utalványozási joggal az alapítvány bármely más tagját vagy munkatársát is fel lehet ruházni.
    

18. Az összeférhetetlenség szabályai
    A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b.pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

    • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
    
    

    Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
    
    A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be -annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
    Vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
    

19. A felügyelő bizottság
    Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
    
    A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
    
    A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
    A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy létesítő okirat így rendelkezik.
    A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

    • a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
    • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

    Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára- annak meglététől számított harminc napon belül- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
    Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
    
    A felügyelő bizottság három tagú, elnökét az alapító jelöli ki, két tagját a kuratórium delegálja. A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Ülése határozatképes, ha azon legalább két bizottsági tag megjelenik. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, és üléseiről jegyzőkönyvet vesz fel. A felügyelő bizottság elnöke vagy más tagja a kuratórium ülésein részt vehet.
    
    Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

    • a vezető szerv elnöke vagy tagja,
    • a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
    • a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója.
    
    

    A felügyelő bizottság tagjai:
    
    Dr. Wikonkál Norbert Miklós - elnök
    Dr. Ablonczy Éva - tag
    Dr. Szakonyi József Ágoston - tag
    

20. Az Alapítvány munkatársai
    Az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében - szükség szerint - megfelelő szakmai képzettséggel és jártassággal rendelkező munkatársakat munkaviszony, illetve megbízásos jogviszony keretében foglalkoztathat.
    Új munkatárs foglalkoztatását az előirányzott feladatokhoz képest a kuratórium ülése dönti el.
    A munkaviszonyt, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt az alapítvány munkatársaival a kuratórium elnöke létesíti.
    

21. Záró rendelkezések
    Az alapítvány a jelen alapító okirat alapján a társadalmi szervezetek nyilvántartását vezető Fővárosi Bíróságnál történő bejegyzéssel jön létre, és kezdi meg működését.
    
    Az alapítvány megszűnik, ha

    • az alapítványt a bíróság megszűnteti - más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el,
      
    • az alapító okiratban meghatározott cél megvalósul, idő eltelt, feltétel bekövetkezett.
      
      
    A bíróság - ügyész keresete alapján - az alapítványt megszünteti, ha
    
    
    • céljának megvalósítása lehetetlenné vált,
      
    • jogszabály változás folytán a bejegyzést a bíróságnak meg kell tagadnia. A bíróság az alapítványt megszünteti, ha
      
    • a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, és az alapító (a bíróság felhívása ellenére) a kijelölést nem vonja vissza, és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.
    
    

    Az alapítvány megszűnése esetén az alapítványi vagyont a Bőr-Nemikórtani, és Bőronkológiai Klinika támogatására kell fordítani. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az azt kiegészítő, módosító és végrehajtó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.